Borong�s napra �bredt Shadrett. Nem volt nagy kedve felkelni, de nem tehetett m�st. El kellett mennie, mert Destiny egy feladatot akart r�b�zni. Meg volt lepve, mert eddig Storm meg�l�se mellett nem utas�totta m�sra. Gy�l�lte Destinyt. Elvette t�le azt, amit mindenn�l jobban szeretett, m�g hozz� a szabads�g�t. A szabads�g �ra pedig Storm feje volt. Hi�ba voltak bar�tok, Shadrett sz�m�ra ez nem sokat sz�m�tott.

„ A bar�tok el�bb ut�bb �gyis meghalnak, - mondta mag�ban – h�t akkor mi�rt nem el�bb?”

 Teljesen mindegy volt, csak hadd legyen �jra szabad. Felemel� volt a szabads�g �des �rz�se, amikor senki nem mondja meg, hogy mit csin�ljon. Mindenki term�szetesnek veszi, nem tudja milyen n�lk�le �lni, eg�szen addig, m�g meg nem fosztj�k t�le. Vele is ez t�rt�nt. Nem tudta elk�pzelni, hogy valaha is megeshet ilyesmi, �s pont vele. Ez�rt is harcol minden fegyver�vel a fogs�g ellen.

Ez a v�ros ahol most �ltek m�g teljesen idegen volt. Ritk�n mozdult ki, mert nem igen szeret emberek k�zt lenni. �sszes t�rsa csak Talia volt, a macska l�ny, akit mint a testv�r�t szerette. Mag�nyosan r�tta a sz�rke v�ros, sz�rke k�veit. De most legal�bb � ir�ny�totta mozdulatait. Ezt pedig Stormnak k�sz�nheti. Pedig meg akarta �t �lni. H�t igen? Stormra lehet sz�m�tani. Nem �gy, mint r�. Ahogy erre gondolt elmosolyodott.

-                              Mostan�ban ritk�n csin�lod ezt. _ mondta egy hang.

-                              Tess�k? – n�zett fel Shadrett. 

A sarkon egy sz�p macska l�ny �csorgott, szeme f�nyesen csillogott. S�rga haj�t meg lebbentette a h�zak k�zt f�j� sz�l. Szok�sos ruh�ja volt rajta. Az � �lt�z�ke hasonl�tott Shadrett�re, de nem volt ugyan az. Cs�zm�ja majdnem a t�rd�ig �rt. K�v�ncsian n�zett r�.

-                              Azt mondtam, hogy mostan�ban ritk�n mosolyogsz. – ism�telte meg Talia.

-                              Ilyet m�skor ne csin�lj! – morogta Shadrett.

-                              Mi�rt? – k�rdezte Talia.

-                              Nem szerencs�s m�sok ut�n m�szk�lni.

-                              Hova m�sz?

-                              Szerinted? Ahhoz a nyomorult Destinyhez!

-                              Mi�rt vagy ilyen? Nekem sokat seg�tett. Megv�dett, amikor m�sok b�ntottak. �n igenis kedvelem, m�g akkor is, ha r�gen nem volt hozz�m annyira kedves.

-                              �lmodik a kisl�ny. – morogta az orra alatt Shadrett, �s tov�bb ment. Talia nem ment ut�na, mert l�tta, hogy nincs j� kedve. �gy Shadrett m�r nem igen foglalkozott vele.

Tudta, hogy a l�ny kedveli Destinyt, mert megv�dte, de � nem b�rta ki an�lk�l, hogy fel ne m�rgesedjen fel. M�rpedig ez n�la vesz�lyes lehetett. Semmi kedve nem volt felrobbanni.

Meg�rkezett Destiny b�v�hely�hez. Mikor bement megl�tta �t. Gy�l�lte, �gy, mint m�g soha senkit.

-                              Mit akarsz? – vette oda neki.

-                              Besz�lj kicsit t�bb tisztelettel, ha nem akarsz b�cs�t mondani ennek a vil�gnak.

-                              Nem kell ilyennek lenni. Csak mondd el, hogy mit akarsz.- felelte Shadrett inger�lten.

-                              Ez m�r jobban tetszik. Van egy feladatom sz�modra.

-                              Nah�t mit nem mondasz!- mondta tettet csod�lkoz�ssal.

-                              Most �gy teszek, mintha meg sem halottam volna.- felelte Destiny- nos mint mondtam, van egy feladatod. Nem r�g f�lemhez jutott, hogy egy bizonyos Lord Hope kifejlesztett egy olyan formul�t, amivel �t lehet hatolni a szil�rd t�rgyakon. Ezt meg kell szerezned nekem. El nem tudod k�pzelni, hogy ezzel az oldattal milyen er�s g�peket tudn�k csin�lni, �s el tudn�m puszt�tani az �sszes ellens�gem. – mondta �s szeme megsz�llottan felsejlett.

-                              Nekem mi k�z�m ehhez? –k�rdezte �rtetlenkedve Shadrett.

-                              T�nyleg ilyen lass� a felfog�sod vagy csak teteted? Term�szetesen neked kell majd ellopnod.

-                              Rendben, van m�s v�laszt�som?

-                              V�rj csak hadd, gondolkozzam…….. nincs! �s most menj. Itt van minden, amit csak tudnod kell.

-                              Ok. M�st nem kell csin�lnom?

-                              M�st nem. Menj m�r. KI kell tal�lnom, hogy melyik g�pbe tudn�m be�p�teni.

Ezzel Shadrett elhagyta Destiny b�v�hely�t. Sokat gondolkodott a dolgon. K�v�ncsi volt arra, hogy mi�rt pont �t k�ldi. Mi�rt nem az egyik g�p�t, vagy talnyal�j�t? Nem �rtette. Nem is t�r�d�tt vele igaz�b�l. Ink�bb az �rdekelte, hogy min�l el�bb t�l legyen rajta, �s megkereshesse Stormot. Ez volt a legfontosabb. �gy d�nt�tt, hogy elmegy s�t�lni, �s k�zben megn�zi, hogy mit adott neki az a m�regkever�. �ppen egy h�z t�rk�p�t n�zegette, amikor a h�ta m�g�tt valaki felki�ltott.

-                              Mit csin�lsz?

Shadrett majd kiugrott a b�r�b�l, majd gyorsan a fegyver�hez kapott �s �gy fordult meg. De csak Talia volt az.

-                              Sz�vbajt akarsz r�m hozni?- torkolta le a l�nyt.

-                              Nem csak k�v�ncsi voltam arra, hogy mit akart t�led Destiny.

-                              Ne k�v�ncsiskodj. Nem r�d tartozik.

-                              Ne l�gy ilyen. Mondd m�r el.

-                              Nem. – hangzott a t�m�r v�lasz.

-                              Mogorva pokr�c.- mondta a l�ny �s a kez�ben tartott lapra n�zett.

-                              Az egy t�rk�p? – k�rdezte.

-                              Igen, de nem r�d tartozik.

-                              Mondd m�r el.- esdekelt Talia.

-                              Nem �s most m�r hallgass! – mondta Shadrett �s megfordult, hogy elinduljon. M�r messze j�rt mikor �jb�l a lapra n�zett. Megtal�lta a c�met �s �gy gondolta felm�ri a terepet.

Mikor megtal�lta a c�met egy kicsit elcsod�lkozott. „ H�t nem kell n�lk�l�znie a hapinak.” – mondta mag�ban. A c�m alatt egy �ri�si vill�t tal�lt. Ez a h�z teljesen ki�tk�z�tt, a v�ros sz�rkes�g�b�l. A fala halv�ny s�rga volt �s �ri�si vasker�t�s szeg�lyezte. A kapun t�l egy m�g ann�l is nagyobb park �llt, ami tele volt egzotikus n�v�nyekkel. „Itt azt�n akad dolga a kert�sznek.” – gondolta, �s k�rbe j�rta a ker�t�st.  

(Folytatjuk...)